Konvergens evolúció példákkal magyarázva

Két hasonló élőhelyet elfoglaló faj közös fizikai tulajdonságokkal rendelkezik; ha ezek a fajok különböző biológiai ősöktől származnak, mégis sok közös vonásuk van, hasonlóságaik a konvergens evolúció eredménye lehet.

Ugrás a szakaszra

• Mi a konvergens evolúció?
• 3 Példák a konvergens evolúcióra
• Konvergens evolúció vs. Divergens evolúció
• Tudj meg többet
• Tudjon meg többet Dr. Jane Goodall MasterClass-járól

Dr. Jane Goodall megosztja az állatok intelligenciájával, megőrzésével és aktivizmusával kapcsolatos meglátásait.

Mi a konvergens evolúció?

A konvergens evolúció az a folyamat, amelynek során két faj hasonló tulajdonságokat fejleszt ki, annak ellenére, hogy nem osztoznak a közelmúltbeli közös ősön. Az evolúciós biológusok ezeket a hasonló tulajdonságokat a természetes szelekció termékének magyarázzák. A hasonló ökológiai fülkék megosztása révén a két nem rokon faj számára előnyös, ha azonos funkcionális jellemzők alakulnak ki.

A konvergens evolúció minden biológiai királyságban bekövetkezik, és ez különösen a növény- és állatfajok esetében figyelhető meg. Az egyetlen követelmény az, hogy két faj, amelynek nincs közös ős, független evolúción megy keresztül, amely hasonló testformákat vagy hasonló hasznos tulajdonságokat eredményez.

3 Példák a konvergens evolúcióra

A konvergens evolúció megfigyeléséhez az evolúciós biológusok különböző organizmusokat keresnek, amelyek hasonló tulajdonságok, hasonló struktúrák vagy hasonló tulajdonságok független evolúcióját mutatják.

1. tengeri állatok : A halak és a delfinek nagyon különböző állatok, különböző mögöttes DNS-szekvenciákkal és idegrendszerrel. Mivel hasonló környezeti körülmények között élnek, hasonló struktúrákat fejlesztettek ki. A hal uszonya és a delfin uszonya közös célt szolgál, de egészen másképp alakultak. A delfineknek, amelyek placenta emlősök, az uszony szorosan kapcsolódik az emberi kézhez. A halaknak nincsenek közeli rokonai, így az uszonyuk genetikai szinten egészen más forrásból származik.
2. Repülő állatok : A madarak, denevérek és rovarok mindegyikének szárnyai különböző evolúciós utakon fejlődtek ki. Például a kolibri sólyomlepkék (egyfajta rovarok) erősen hasonlítanak a kolibrihoz, és szárnyaik vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy lebegjenek, miközben nektárt gyűjtenek a virágokból. Míg mindkét faj megkülönböztethető, szárnyaik alakja hasonló evolúciós pályán konvergál.
3. Növények : A növényvilágban sok faj konvergens tulajdonságokkal rendelkezik, amikor a gyümölcsükről van szó. Sok növény támaszkodik gyümölcsére a szaporodáshoz, mivel vonzza azokat az állatokat, akik megeszik a gyümölcsöt és elterjesztik annak magját. Az állatok étvágyáért való versengés érdekében sok növényfaj evolúciós változáson ment keresztül, amelynek eredményeként a gyümölcs nagyobb és húsosabb lesz. Ezek a nem rokon növények hasonló adaptációi lehetővé teszik számukra, hogy túléljék a hasonló fülkékben tapasztalt szelektív nyomást.

Konvergens evolúció vs. Divergens evolúció

A divergens evolúció sok szempontból ellentétes a konvergens evolúcióval. Míg a konvergens evolúcióban olyan rokon fajok vesznek részt, amelyek hasonló tulajdonságokkal bírnak az idő múlásával, addig a divergens evolúció olyan fajokat foglal magában, amelyeknek közös őse van, és amelyek idővel egyre másabbá válnak.

• Divergens evolúció : Divergens evolúció akkor következik be, amikor két, közös ősökkel rendelkező szervezet különböző fajként kerül végbe. Például a denevérek és az egerek nemrégiben közös ősökkel rendelkeznek, de az eltérő evolúció két teljesen különböző fajgá változtatta őket. A denevérszárnyak egyenértékűek az egerek elülső mancsaival, mégis szétszéledtek és húsos hevedert fejlesztettek ki. A denevérszárnyak és az egérmancsok homológ szerkezetek: olyan testrészek, amelyek közös eredetűek, de már nem ugyanazt a célt szolgálják.
• Konvergens evolúció : Konvergens evolúció akkor következik be, amikor két olyan szervezet, amelyeknek nincs közelmúltbeli közös ősük, egyre hasonlóbbak lesznek, amikor alkalmazkodnak egy hasonló ökológiai réshez. Az organizmusoknak konvergens fenotípusuk van, és hasonló szerkezeti formáikat analóg szerkezeteknek (például madárszárnyaknak és denevérszárnyaknak) nevezzük.

Mesterkurzus

Javasolt neked

Online órák, amelyeket a világ legnagyobb elméi tartanak. Bővítse ismereteit ezekben a kategóriákban.

Tanítja a természetvédelmet

Tanítja az űrkutatást

Tudományos gondolkodást és kommunikációt oktat

Tanítja a jobb alvás tudományát

Tudj meg többet

Szerezd meg a A MasterClass éves tagsága kizárólagos hozzáférés a természettudományi világítótestületek, köztük Jane Goodall, Neil deGrasse Tyson, Chris Hadfield stb.