Bár hallhatja az „elmélet” és a „hipotézis” kifejezéseket felcserélhető módon, ennek a két tudományos kifejezésnek drasztikusan eltérő jelentése van a tudomány világában.

Ugrás a szakaszra
- Mi a hipotézis?
- A hipotézis alapvető példája
- Mi az elmélet?
- 4 Példa tudományos elméletekre
- Elmélet és hipotézis: Mi a különbség?
- Tudj meg többet
- Tudjon meg többet Neil deGrasse Tyson MasterClass-járól
Neil deGrasse Tyson tudományos gondolkodást és kommunikációt tanít Neil deGrasse Tyson tudományos gondolkodást és kommunikációt tanít
A neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson megtanítja, hogyan találhat objektív igazságokat, és megosztja eszközeit a felfedezettek közléséhez.
Tudj meg többet
Mi a hipotézis?
A tudományos hipotézis ajánlott magyarázat egy megfigyelhető jelenségre. Más szavakkal, a hipotézis képzett találgatás a több változó kapcsolatáról. A hipotézis egy friss, vitathatatlan ötlet, amelyet a tudós a kutatás elvégzése előtt javasol. A hipotézis célja, hogy kísérleti magyarázatot adjon egy eseményre, olyan magyarázatot, amelyet a tudósok vagy kísérletekkel támogathatnak, vagy cáfolhatnak.
A hipotézis alapvető példája
A hipotézis megalkotása a tudományos módszer kulcseleme. Vegyünk egy mindennapi példát arra, hogyan hozhat létre új hipotézist, és tesztelheti azt a tudományos módszer lépéseivel:
- Megfigyelés : Az autója nem indul el.
- Kérdés : Az akkumulátor lemerült?
- Hipotézis : Ha az akkumulátor lemerült, akkor az áthidaló kábelek segítenek a töltésben, és az autó elindul.
- Kísérlet : Áthidalja az áthidaló kábeleket az akkumulátorhoz.
- Eredmény : Indul az autó.
- Következtetés : Az akkumulátorod lemerült, és a hipotézised helyes volt.
Mi az elmélet?
A tudományos elmélet a természeti jelenség magyarázata, amelyet a tudományos közösség széles körben elfogadott és adatok támasztanak alá. A tudományos elméleteket sok teszt és kísérlet megerősíti, vagyis nem valószínű, hogy az elméletek megváltoznának. Míg az elmélet szót a tudományos világon kívül gyakran használják egy egyszerű sejtés leírására, a tudósok ezt a kifejezést egy esemény általánosan elfogadott magyarázatának leírására használják.
Az elmélet célja egy olyan általános elv létrehozása, amely világosan megmagyarázza bizonyos jelenségeket. Noha az elmélet nem jóslat, a tudósok elméletekkel segíthetnek előrejelzést adni a természeti világ megmagyarázhatatlan aspektusáról.
Neil deGrasse Tyson tudományos gondolkodást és kommunikációt tanít Dr. Jane Goodall természetvédelmet tanít Chris Hadfield űrkutatást tanít Matthew Walker a jobb alvás tudományát tanítja4 Példa tudományos elméletekre
Az alábbiakban bemutatjuk a történelem néhány forradalmi elméletét. Ne feledje, hogy ezek az állításelméletek az, hogy tudományos bizonyítékok támasztják alá őket.
- Az ősrobbanás elmélet : Az ősrobbanás elmélete szerint az univerzum egy kis szingularitásként indult 13,8 milliárd évvel ezelőtt, és hirtelen tágult.
- A heliocentrikus elmélet : Nicolaus Copernicus elmélete azt bizonyítja, hogy a Föld körbejárja a Napot.
- Az általános relativitáselmélet : Albert Einstein elmélete azt állítja, hogy a hatalmas tárgyak (például a Föld) torzulást okoznak a tér-időben, amelyet gravitációként élnek meg. Ez az elmélet valójában kiszorította az egyik leghíresebb tudományos törvényt, Newton Univerzális Gravitációs Törvényét.
- Az evolúció elmélete természetes szelekcióval : Charles Darwin elmélete - amelyet a legtömörebben a legmegfelelőbbek túléléseként foglalunk össze - elmagyarázza, hogy az organizmusok populációinak idővel történő fokozatos változása hogyan vezet olyan tulajdonságok megjelenéséhez, amelyek lehetővé teszik ezeknek a szervezeteknek a túlélést.
Elmélet és hipotézis: Mi a különbség?
Egy hipotézis kísérleti magyarázatot vagy jóslatot javasol. A tudós hipotézisét egy meghatározott megfigyelt eseményre alapozza, művelt találgatással, hogy az esemény hogyan vagy miért következik be. Hipotézisük teszteléssel és kísérletezéssel igazolható vagy hamis. Egy elmélet viszont megalapozott magyarázat egy eseményre. Az elméletek tesztelt és igazolt adatokra támaszkodnak, és a tudósok széles körben elfogadott elméletek igazak, bár nem akadályozhatatlanok.
Mesterkurzus
Javasolt neked
Online órák, amelyeket a világ legnagyobb elméi tartanak. Bővítse ismereteit ezekben a kategóriákban.
Neil deGrasse TysonTudományos gondolkodást és kommunikációt oktat
További információ Dr. Jane GoodallTanítja a természetvédelmet
További információ Chris HadfieldTanítja az űrkutatást
Tudjon meg többet Matthew WalkerTanítja a jobb alvás tudományát
Tudj meg többetTudj meg többet
Szerezze meg a MasterClass éves tagságát, hogy kizárólagos hozzáférést biztosítson az üzleti és természettudományi lámpatestek, köztük Neil deGrasse Tyson, Jane Goodall, Chris Hadfield és más oktatott videoórákhoz.