Elmélet kontra törvény: A tudományos módszer alapjai

A tudományos módszer magában foglalja a hipotézisek megfogalmazását és tesztelését, hogy lássák, megfelelnek-e a természeti világ valóságának. A sikeresen bizonyított hipotézisek akár tudományos elméletekhez, akár tudományos törvényekhez vezethetnek, amelyek jellegükben hasonlóak, de nem szinonim fogalmak.

Ugrás a szakaszra

• Mi a tudományos elmélet?
• 4 Példa tudományos elméletekre
• Mi a tudományos törvény?
• 4 Példák a tudományos törvényekre
• Tudományos elmélet kontra törvény: Mi a különbség?
• Tudj meg többet
• Tudjon meg többet Neil deGrasse Tyson MasterClass-járól

A neves asztrofizikus, Neil deGrasse Tyson megtanítja, hogyan találhat objektív igazságokat, és megosztja eszközeit a felfedezettek közléséhez.

ami a modernista irodalom sajátossága

Mi a tudományos elmélet?

A tudományos elmélet a természeti világ leírása, amelyet a tudósok szigorú teszteléssel bizonyítottak. A tudományos közösségben értelmezett elmélet elmagyarázza, hogy a természet hogyan viselkedik meghatározott körülmények között. Az elméletek általában olyan tágak, amennyire azt alátámasztó tudományos bizonyítékaik lehetővé teszik. A természeti világ bizonyos aspektusainak végleges magyarázataként kívánnak szolgálni.

Egy elmélet hipotézisként indul : a természeti jelenség javasolt magyarázata. Annak érdekében, hogy egy hipotézist bevált elméletté alakítsanak, a kutatók tudományos kísérleteket terveznek, hogy elképzeléseiket a természetes világ körülményei között megkérdőjelezzék. A tudományos módszer betartásával és a részletekre történő odafigyeléssel a tudósok végül elegendő bizonyítékot gyűjthetnek hipotézisük igazolására, így prediktív erővel rendelkező elméletté válhatnak.

4 Példa tudományos elméletekre

Számos híres tudományos elmélet alakította a természeti világ megértését, ahogyan ismerjük.

1. Az ősrobbanás elmélet : Az ősrobbanás elmélete szerint az univerzum egy kis szingularitásként indult 13,8 milliárd évvel ezelőtt, és hirtelen tágult.
2. A heliocentrikus elmélet : Nicolaus Copernicus elmélete azt mutatja, hogy a Föld a Naprendszerünkben a Nap körül jár.
3. Az általános relativitáselmélet : Albert Einstein elmélete azt állítja, hogy a hatalmas tárgyak (például a Föld) torzulást okoznak a tér-időben, amelyet gravitációként élnek meg. Ez az elmélet valójában kiszorította az egyik leghíresebb tudományos törvényt, Newton Univerzális Gravitációs Törvényét.
4. Az evolúció elmélete természetes szelekcióval: Charles Darwin elmélete - amelyet a legtömörebb módon a legmegfelelőbbek túlélésében foglalnak össze - elmagyarázza, hogy az organizmus populációkban az idők során bekövetkező fokozatos változások hogyan vezetnek olyan tulajdonságok megjelenéséhez, amelyek lehetővé teszik ezeknek a szervezeteknek a túlélést.

Mi a tudományos törvény?

Az elméletekhez hasonlóan a tudományos törvények is olyan jelenségeket írnak le, amelyeket a tudományos közösség bizonyíthatóan igaznak talált. A törvények általában azt írják le, hogy egy adott helyzetben mi fog történni, matematikai egyenlet bizonyítható, míg az elméletek leírják hogyan bekövetkezik a jelenség. A tudományos törvények tudományos felfedezésekből és szigorúan tesztelt hipotézisekből fejlődnek ki, és az új elméletek általában fenntartják és kiterjesztik a törvényeket - bár egyiket sem tartják soha elkerülhetetlenül igaznak.

4 Példák a tudományos törvényekre

A világ tudományos ismereteit rögzítő törvények a következők:

1. Newton törvénye az univerzális gravitációról : Sir Isaac Newton 1687-es gravitációs törvénye leírja az anyag minden formája közötti vonzó erőket. Ez a gravitációs elmélet számos későbbi elmélet alapját képezi, mivel a gravitációs erő a világegyetem szinte minden fizikai kapcsolatára hatással van.
2. Newton mozgás törvényei : Ez a három törvénykészlet először 1687-ben jelent meg, leírva azt a szerepet, amelyet a versengő erők játszanak egy mozgásban vagy nyugalomban lévő tárgyon.
3. Boyle törvénye : Ez felváltva Boyle-Mariotte törvény vagy Mariotte törvénye néven ismert, ez írja le a gázmennyiség és a gáznyomás kapcsolatát. Robert Boyle és Edme Mariotte fizikusok 1662-ben, illetve 1676-ban önállóan fedezték fel a törvényt.
4. A termodinamika törvényei : Ez a négy törvénykészlet a termodinamikai munkára, az entrópiára, a hőre, a hőmérsékletre és az energiaátadással kapcsolatos egyéb erőkre vonatkozik.

Mesterkurzus

Javasolt neked

Online órák, amelyeket a világ legnagyobb elméi tartanak. Bővítse ismereteit ezekben a kategóriákban.

Tudományos gondolkodást és kommunikációt oktat

Tanítja a természetvédelmet

Tanítja az űrkutatást

Tanítja a jobb alvás tudományát

milyen hőfokon kell főzni az egész csirkét

Tudományos elmélet kontra törvény: Mi a különbség?

A tudományos törvények abban különböznek az elmélettől, hogy általában szűkebb feltételrendszert írnak le. Egy tudományos törvény megmagyarázhatja a kémiai reakció során két sajátos erő vagy két változó anyag közötti kapcsolatot. Az elméletek általában kiterjedtebbek, és azokra összpontosítanak hogyan és miért a természeti jelenségek.

Mind a tudományos törvényeket, mind az elméleteket tudományos ténynek tekintik. Az elméletek és a törvények azonban megcáfolhatók, ha új bizonyítékok merülnek fel. A newtoni fizika bizonyos elfogadott igazságait Albert Einstein relativitáselmélete részben cáfolta. Louis Pasteur munkája cáfolta az állatok korábbi betegségelméleteit. Ha az alapos tudományos kutatás megalapozza a korábban elterjedt vélekedést, a tudósoknak új hipotéziseket kell találniuk, amelyek jobban leírják a természet működését.

Tudj meg többet

Szerezd meg a A MasterClass éves tagsága exkluzív hozzáférésért a természettudományi világítótestületek, köztük Chris Hadfield, Neil deGrasse Tyson, Jane Goodall és mások által oktatott videóórákhoz